Február elsejéig módosíthatják a cégek adataikat
Február 1. a végső határidő, ameddig a 2012 március előtt alapított cégeknek kötelezően módosítaniuk kell a társasági szerződésüket az előírtak szerint. Ha ezt elmulasztják, akár 900 000 Ft-os bírságot is kiszabhatnak rájuk. Ez jelentős terhet ró ismét a cégekre, mivel az ügyvédi díj általában 15 ezer forint ilyen esetekben. A minisztérium azzal indokolta a lépést, hogy a gazdaság fehérebbé tétele szükséges, és tömeges határidőből történő kicsúszás esetén sem fognak moratóriumot hirdetni, mert 1 évük volt a vállalatoknak frissíteni társasági-szerződésüket.
Sok cég nem tudja, hogy tavaly márciusban hoztak egy törvényt a gazdaság fehérítése érdekében, amely közel 600 ezer céget érint (minden 2012 márciusa előtt alapított cégre vonatkozik) és megköveteli tőlük, hogy 2013 február 1-ig módosítsák társasági szerződésükben a cégadataikat.A módosítás elmulasztása több száz ezres veszteséget is jelenthet a cégek számára, és mivel a határidő lejárta után a minisztérium nem fog moratóriumot adni, mindenféleképpen be kell tartani a határidőt. Az indexen megszólaltatott ügyvéd szerint az sem lehet akadály a bejelentésben, ha az ügyvezető külföldön van, mert a követségeken lehetőség van hitelesíteni aláírásával.
A törvényben meghatározottak szerint egyrészt minden cégnek be kell jelentenie az ügyvezető és minden tag adószámát, születési helyét és idejét, másrészt igazolniuk kell, hogy jogosultak a székhely, telephely vagy fióktelep használatára.
A tevékenységi körök szabályozása is megváltozott, mert az eddigi fő tevékenységi körök mellett most már be kell jelentenie a cégeknek minden tevékenységüket, azok osztályozási számával együtt.
Az ügyvédi díj ilyen módosítás esetében általában 15 000 Ft körüli összeg, amit ha csak félmillió cégnek kell kifizetnie a gazdaság fehérítése érdekében, akkor is összesen 9 milliárdos terhet rónak a vállalatokra összesen, azért, hogy a gazdaság egy kicsit fehérebbé váljon.
A külföldi cégeknek, ha nem rendelkeznek magyarországi telephellye, kézbesítési megbízottat kell alkalmazniuk, aki kezeli leveleiket és értesítéseiket. Fontos, hogy megbízható felelős személy töltse be ezt a posztot, hisz a Magyar Állam a kézbesítéstől számított 15. napon ismertnek veszi az értesítést.
Az új törvényben szigorítják a cégnevekre vonatkozó szabályokat is, február 1-től nem használhatnak a cégek olyan nevet, amelyek összetéveszthetőek a közigazgatási és közhatalmi szervek hivatalos és köznyelvben használt nevével. Így az "Állami" vagy "Nemzeti" kifejezést csak olyan cégek használhatják, amiknek a többségi tulajdonosa az állam. A "magyar" megnevezés azonban továbbra is használható.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata szerint az intézkedésekre azért volt szükség, hogy a gazdasági életben tapasztalható szabálytalanságok visszaszorításra kerüljenek.
